PREAMBULUM

A Magyar Hegesztési Egyesület elkötelezett letéteményese a hegesztés és rokon eljárásainak megismertetésében, elterjesztésében és fejlesztésében tevékeny nagy elődök szellemi hagyatékának, ezen belül is különösen Dr. Zorkóczy Béla professzor (1898-1975) gazdag életművének ápolásában, különös tekintettel a Magyar Mérnök-és Építész Egylet Hegesztő Bizottságában, majd 1949-től a Gépipari Tudományos Egyesület Technológiai Szakosztályában, végül az 1958-ban alapított Hegesztési Szakosztályában vállalt meghatározó szerepére.

A GTE Hegesztési Szakosztálya - az 1958-as megalakulását követően évtizedekig -nélkülözhetetlen, hatékony fórumot jelentett a hegesztő szakemberek számára: összefogta és segítette munkájukat, felszínre hozva a fejlődést akadályozó tényezőket, és javaslatokat téve azok kiküszöbölésére.

A 1990-es évek társadalmi változásai nyomán radikálisan átalakult a szakmai egyesületek támogatási rendje. Emiatt a Gépipari Tudományos Egyesület szakosztályai közül több nem tudott eleget tenni a tagság fokozódó elvárásainak, és ez a Hegesztési Szakosztályt is érintette.

A hegesztés és rokon eljárásainak mind szélesebb körű alkalmazása (nem csak a gépiparban), és a vele járó társadalmi elvárások (kutatás-fejlesztés, szak- és szakemberképzés, munka- és egészségvédelem) teljesítése iránti igény indokolta önálló hegesztési egyesület alapítását, amely Dr. Rittinger János (1939-2013) kezdeményezésére, az általa megfogalmazott és az alapítók által megvitatott program végrehajtására, a Magyar Hegesztési Egyesület jött létre.

1. § ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az egyesület neve:

Magyar Hegesztési Egyesület

Angol nyelven: Hungarian Welding Society (HWS)

Német nyelven:  Ungarischer Verband für Schweissen (UVS)

2. Rövidített neve:  MAHEG

3. Az egyesület székhelye:

1149 Budapest, Mogyoródi út 32.

A használat jogcíme:

Bérleti szerződés

4. Az egyesület képviselője:

Az Egyesület elnöke

5. Az egyesület önálló jogi személyiséggel bíró szervezet. 

6. Az Egyesület: 

a. A 2013. évi V. tv 3:63 - 3.87. paragrafusaiban meghatározott szabályok alapján, illetve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény alapján működő a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező civil szervezet. 

b. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. 

c. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. 

d. Befektetési tevékenységet nem folytat. e. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, az Egyesület pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól anyagi támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, nem támogat.

7. Az egyesületi iratokba az Egyesület székhelyén az Egyesület tagjai betekinthetnek, előre egyeztetett időpontban.

Az Egyesület megalakításával kapcsolatos eljárási szabályok

Az alakuló taggyűlést az alapítást kezdeményező személyek által megnevezett három tagú Előkészítő Bizottság hívja össze.

A jelenlevők az alakuló taggyűlésen egyszerű többségű, nyílt szavazással Levezető Elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, két jegyzőkönyv hitelesítőt és kéttagú Szavazatszámláló Bizottságot választanak. A jelenlévő tagok egyszerű többségű, nyílt szavazással fogadják el a napirendet.

Az Egyesület megalakításának kimondásához és az Alapszabály elfogadásához legalább tíz jelenlévő alapító tag egybehangzó, nyílt igen szavazata szükséges.

Az alakuló taggyűlés napirendjére, az ügyintéző és képviseleti szervek tisztségviselőire, az Alapszabályra, az Előkészítő Bizottság tesz javaslatot. Az Elnökség, az Elnök és a Felülegyelö Bizottság tagjainak a megválasztása a jelenlévők legalább 2/3-os többségű, nyílt elfogadó szavazatával történik. A szavazatokat a Szavazatszámláló Bizottság ellenőrzi és összesíti, az Egyesület megalakítását a levezető elnök jelenti be, a jegyzőkönyvet a levezető elnök írja alá, és a jegyzőkönyv hitelesítők hitelesítik aláírásukkal.

Az elfogadott Alapszabályt az újonnan megválasztott egyesületi Elnök írja alá.

2. § AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE

1. A Magyar Hegesztési Egyesület célja a szakterületen érdekelt gazdasági, tudományos és oktatási szervezetek, valamint közösségek erőinek egyesítése a hegesztési tevékenység szakmai hátterének erősítése érdekében. 

2. A magyarországi hegesztéssel és a rokon eljárásaival (továbbiakban: hegesztés) kapcsolatban álló szakemberek vállalkozások, és intézmények összefogása, szakmai érdekeik előmozdítása és erre irányuló együttes tevékenységük összehangolása, valamint társadalmi érdekeik érvényre juttatása. 

3. Az Egyesület küldetése - a szakterület művelőinek széles körű összefogásával -a tudás, az ismeretek magas szintű átadása, fejlesztése és az innováció elősegítése, a társadalom, a gazdaság szolgálata, a mérnöki, a hegesztő szakma elismertetése, valamint a szakmai érdekegyeztetés és érdekvédelem. 

4. Az Egyesület létrehozatalának konkrét célja a hegesztéshez kapcsolódó szakmai és érdekegyeztető tevékenységek lehető legszélesebb összefogása a következő kiemelt területeken: 

• szakmai érdekfeltárás és érdekegyeztetés,
• szakmai információs tevékenység,
• a hegesztéssel kapcsolatos szabványosítás szervezése,
• szakmai képzések szervezése a hazai szakmai kultúra javítása,
• a hegesztő-, forrasztó-, és vizsgálószemélyzet, valamint a hegesztő szakemberek felsőfokú képzésének és vizsgáztatásának magasabb szakmai színvonalra emelése érdekében kifejtett tevékenység,
• szakértői tevékenység folytatása,
• szakmai állásfoglalások kialakítása és képviselete az állami és önkormányzati szervek, hatóságok irányában, továbbá a hazai és a nemzetközi szakmai szervezetekben.

5. Az Egyesület - a fenti célok érdekében - az alábbi tevékenységeket végzi:

• összegyűjti és összehangolja tagjai véleményét, a tagságot érintő szakmai és egyéb kérdésekben, megfelelő fórumot teremtve hozzájárul az egységes szakmai szemlélet és állásfoglalások kialakításához,
• közvetíti a tagság megfogalmazott és összehangolt véleményét a döntéshozóknak,
• szakmai rendezvényeket (pl. konferenciákat, szimpóziumokat, ankétokat, mesterkurzusokat, kiállításokat és bemutatókat), valamint tanfolyami képzéseket, továbbképzéseket szervez, biztosítva ezzel a hegesztőmérnökök, hegesztőszakemberek ismereteinek hatékony módszerrel történő naprakészen tartását,
• felméri a hegesztés szakterületén érvényes szabványok jegyzékét és állapotát, az érdekelt szakmai közösség számára megjelenteti és folyamatosan aktualizálja azok státusát,
• segíti a szakterület és ahhoz közvetlenül kapcsolódó szabványok honosítását magyar nyelven, elősegíti az új (EN, EN ISO, MSZ EN ISO) szabványok megértését és használatát, feltárja azok kapcsolatrendszerét, rávilágít az esetleges ellentmondásokra, tagokat delegál az MSZT (Magyar Szabványosítási Testület) műszaki bizottságaiba,
• kapcsolatot tart fenn az oktatási intézményekkel (szakképzés, közép-, és felsőfokú képzés),
• javaslat kidolgozása - a jogi személyiségű tagok véleményére alapozva - az oktatási irányokra, a képzési színvonal fejlődésére,
• segítséget nyújt az oktatási intézmények munkájának összehangolásához, az egyes oktatási intézmények kutatási tevékenységeinek koordinálásához, •  az Egyesület szakmai támogatást nyújt a diplomamunka- és szakdolgozattémák kiválasztásához, tagintézményeinek technikai segítségét kéri a megoldáshoz,
• szakmai támogatást nyújt a hegesztő szakemberek tudásának gyarapításához, jó értelembe vett karrierépítésükhöz, tudományos fokozat (PhD) megszerzéséhez,
• segítséget nyújt a tagoknál, tagszervezeteknél folyó szakmai munka fejlesztéséhez a nemzetközi tapasztalatok, az új eredmények elterjesztéséhez és átvételéhez, információk elérésének biztosításához,
• saját szakértői névjegyzéket hoz létre és tart karban, melyet tagjai számára hozzáférhetővé tesz,
• reklám-, és kiadói tevékenységet folytat,
• képviseli a tagsága érdekeit a hazai és külföldi társszervezeteknél.

3. § AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Az Egyesület tevékenységét és ügyeit a következő szervek irányítják, illetve végzik:

a. a Közgyűlés

b. az Egyesület Elnöksége (elnöke és tagjai)

c. a Felügyelő Bizottság (elnök és tagok)

d. szakmai bizottságok és testületek e. tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli tag

4. § A KÖZGYŰLÉS

1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely az Egyesület tagjaiból, a tagok összességéből (továbbiakban: tag) áll. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A Közgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze. Az Egyesület elnökének a Közgyűlést össze kell hívnia akkor is, ha

• a bíróság elrendeli,
• a tagok egytizede, a cél és ok megjelölése mellett indítványozza, vagy a felügyeleti szerv írásban elrendeli.
• Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
• a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
• b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
• c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

2. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 

3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 

a) az alapszabály módosítása; 

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; 

c) az elnökségi tagok megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, természetes és jogi személyek tiszteletbeli taggá, elnökké választása; 

d) az éves költségvetés elfogadása; 

e) az éves beszámoló - ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; 

f) az elnökségi tag feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha az elnökségi tag az egyesülettel munkaviszonyban áll; 

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, az Elnökség tagjával, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; 

h)  a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, az Elnökség tagjai és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; 

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a végelszámoló kijelölése.

4. A rendes Közgyűlést legalább 30 nappal az ülést megelőzően az Egyesület Elnöke hívja össze, évente legalább egy alkalommal, legkésőbb minden év május 31-ig, bizonyítható módon, írásban, az időpont és napirend közlésével.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) a jogi személy nevét és székhelyét; 

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; 

c) az ülés napirendjét. 

d) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképesség! szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A Közgyűlés az Egyesület székhelyétől eltérő helyen is megtartható.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az egyesület tagja a közgyűlésén jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolhatja, azzal, hogy a közgyűlésen ilyenkor is legalább három tagnak személyesen jelen kell lennie. Ennek során az elektronikus hírközlő eszközök: bármely számítástechnikai eszköz (pl. Skype, Microsoft Teams, Zoom), amely alkalmas hang és kép egyszerre történő közvetítésére, oly módon, hogy a közgyűlésen résztvevő személyek (mind, akik a közgyűlés helyszínén vannak, mind, akik a hírközlő eszközök útján vesznek részt) közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. Amennyiben ez bármely okból nem biztosított, úgy az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével nem lehet a jogokat gyakorolni, az így megtett jognyilatkozatok érvénytelenek.

Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat az általános szabályok szerint kell rögzíteni, feltüntetve az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételének tényét, továbbá az ülésen elhangzottakat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz.

5. Rendkívüli esetben az Egyesület elnökének, a Felügyelő Bizottság elnökének, illetve a tagok 10%-ának (az Egyesület Elnökségéhez) - az ok és cél megjelölésével - írásban benyújtott indítványra 30 napon belül össze kell hívni rendkívüli Közgyűlést. A Közgyűlést a felügyeleti szerv írásbeli indítványára is össze kell hívni. 

6. A Közgyűlés helyét, idejét, napirendjét - a Közgyűlés időpontját megelőzően legalább 30 nappal - írásban közölni kell a tagokkal.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

7. Határozathozatal a Közgyűlésen: a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok közül 50%-a + 1 fő jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

a. a Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza; titkos szavazásra csak kivételes esetben, személyiségi jogok megóvása érdekében, a jelen lévő tagság 50%-ának indítványára kerülhet sor. 

b. a Közgyűlés a határozatot a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni. Minden tagnak egy szavazata van.

• az Egyesület Elnökének, az Elnökség tagjainak, a Felügyelő Bizottság tagjainak a megválasztásához és visszahívásához a szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű többségi szavazata szükséges.
• Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
• Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 

c. A határozatképesség hiánya miatt elhalasztott és 30 napon belül újra összehívott Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben erről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták.

A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít; 

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; 

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; 

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja; 

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy 

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 

8. A Közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek a Pártoló Tagok, a Tiszteletbeli Tagok, az Egyesület Elnöksége által esetenként meghívott állami és társadalmi szervek képviselői, valamint külső szakértők. 

9. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelentek névsorát, a Közgyűlés lefolyásának lényegesebb mozzanatait, a napirendi pontokat, az indítványokkal kapcsolatos határozatokat (tartalmát, időpontját, hatályát), javaslatokat, a határozatot támogatók és ellenzők személyét és számarányát. A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a közgyűlés elején megválasztott 2 (kettő) személy aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyv egy példányát 15 napon belül a felügyelő szervnek meg kell küldeni. A jegyzőkönyvet az Egyesület köteles megőrizni. 

10. A Közgyűlésen született döntésekről nyilvántartást (határozatok tára) kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. A Közgyűlés döntéseit, valamint az ezeket tartalmazó jegyzőkönyvet az érintetteknek - 15 napon belül - az Elnök igazolható módon megküldi.

5.§ AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE

1. Az Egyesület ügyintéző szerve az Egyesület Elnöksége, akiket a közgyűlés az Egyesületi tagok közül választ meg. Az Elnökség 9 (kilenc) főből áll, tagjait a Közgyűlés választja meg a következő módon:

• Az Elnökség tagjait a Közgyűlés három évre választja meg, az Elnökség az Elnökét maga választja tagjai közül. 
• A megválasztott elnökségi tagok - megválasztásukat követően - Alelnököt (legalább egyet, legfeljebb kettőt), és Főtitkárt választanak maguk közül.
• Az Elnökség tagjainak újraválasztása nincsen korlátozva.

Az Elnökség feladata és hatásköre

1. Az Egyesület Elnökségének feladata az Egyesület operatív vezetése, a Közgyűlés határozatainak, valamint a saját döntéseinek előkészítése és végrehajtása. Az Elnökség tagjai jogosultak és kötelesek az Egyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslataikat, észrevételeiket az Elnökség elé terjeszteni. 

2. Az Elnökség minden tagja felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatokért, kivéve, ha valamelyik elnökségi tag ellenvéleményét írásban is kinyilvánította, vagy a szavazáson egyáltalán nem vett részt. 

3. Két Közgyűlés között az Elnökség vezeti az Egyesület munkáját. Az Elnökség munkájáról évente legalább egyszer köteles beszámolni a Közgyűlésnek. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. 

4. Az Elnökség kiemelt feladata:

• Az Egyesület tevékenységének irányítása,
• a szakmai bizottságok létrehozása és azok működtetése, •  további, az Egyesület eredményességéhez szükséges bizottság(ok) létrehozása és működtetése.

Az elnökség feladatkörébe tartozik:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; 

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; 

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; 

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; 

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; 

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; 

g) az elnök által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; 

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; 

i) a tagság nyilvántartása; 

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; 

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; 

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és 

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. 

5. Az Egyesület Elnöksége akkor határozatképes, ha legalább 5 (öt) szavazati joggal rendelkező tagja jelen van. 

6.. Határozathozatal az Egyesület Elnökségében: 

a. a jelenlévők egyszerű szótöbbséggel döntenek, minden tagnak egy szavazata van; 

b. Az Egyesület Elnökségének határozatait nyílt szavazással hozza; 

c. ha az Egyesület Elnökségének többsége vagy a Felügyelő Bizottság elnöke kéri, akkor az Egyesület Elnöksége - személyiségi jogok védelmében - a határozatot titkos szavazással is hozhatja. 

7. Az Egyesület Elnöksége üléseit évente legalább 6 alkalommal tartja, amelynek helyét, idejét, napirendjét - az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal -közölni kell az elnökségi tagokkal. Ha az Egyesület Elnökségének legalább a 2/3-a, vagy a Felügyelő Bizottság elnöke szükségesnek tartja, az igény jelzésétől 10 napon belül össze kell hívni az elnökségi ülést. Az Elnökség ülése nem nyilvános. 

8. Az Egyesület Elnöksége ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelő Bizottság tagjait. Ugyancsak tanácskozási joggal vehetnek részt az üléseken az Egyesülettel együttműködési megállapodást kötött társ szervezetek képviselői, az Egyesület Elnöksége által esetenként meghívott külső szakértők. 

9. Az Egyesület Elnökségének határozatait, illetve ajánlásait írásba kell foglalni, és a tagság által elérhető formában azt nyilvánosságra kell hozni. A határozatok a tagok számára kötelező érvényűek. A döntéseket 15 napon belül írásban kell közölni az érintettekkel. 

10. Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelentek névsorát, az ülés lefolyásának lényegesebb mozzanatait, a napirendi pontokat és az indítványokkal kapcsolatos határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnökségi ülést vezető személy írja alá és egy megválasztott személy hitelesíti, a jegyzőkönyvet az Egyesület köteles megőrizni. 

11.. Az Egyesület Elnökségének ülésén született döntésekről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a határozatot támogatók és ellenzők számarányát valamint (nyílt szavazás esetén) személyét.

12. Az Egyesület elnökségi tagjai (9 fő): az Elnök; az Alelnök(ök), a Főtitkár és további elnökségi tagok.

13.  Az Egyesületnek nem lehet vezető tisztségviselője, illetve a Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1.] élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve az Egyesülettel megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Ugyanezen szabályok irányadók az Elnökség, illetve az egyéb bizottságok tagjai összeférhetetlenségével kapcsolatosan is.

14. Az Egyesületben elnökségi tag vagy elnök az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 

15. Ha az elnökség tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. 

16. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

17. Az Egyesület Elnöke

Az Elnök az Elnökség tagjai közül, az Elnökség által megválasztott személy. Az Alelnököt és a Főtitkárt is az Elnökség választja meg. Az Egyesület Elnökének feladatai:

• önállóan és általánosan képviseli az Egyesületet a hatóságokkal, a jogi, illetve a természetes harmadik személyekkel szemben.
• koordinálja az Egyesület stratégiai tervezését, szervezetfejlesztését;
• koordinálja az Egyesület munkáját,
• önállóan jogosult az egyesület nevében aláírásra;
• bankszámla feletti rendelkezésre önállóan jogosult;
• felel az Egyesület gazdálkodásának jogszerűségéért,
• intézkedik és dönt a közgyűlés vagy az Elnökség által a hatáskörébe utalt ügyekben.
• összehívja a Közgyűlést,
• az éves ülésterv alapján rendszeresen összehívja az Egyesület Elnökségét, •  vezeti az Elnökség munkáját,
• irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét,
• munkáltatói jogkört gyakorol az Egyesület alkalmazottai tekintetében, a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint,
• intézkedik, dönt a Közgyűlés vagy az Elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben,
• tevékenységét a Közgyűlési és elnökségi határozatok alapján szervezi.

18. Az Egyesület Alelnöke:

Helyettesíti az Elnököt annak távollétében vagy meghatározott időtartamra szóló írásos megbízása alapján, és ezen időszak alatt az elnöki jogkört gyakorolja.

Az Egyesület Alelnökének feladatai:

• segíti az Elnök munkáját;
• koordinálja az egyesületi szintű anyagi források felkutatását és kiaknázását;
• helyettesíti az Elnököt távolléte és akadályoztatása esetén;
• szervezi és vezeti a Főtitkárral az Elnökség munkáját;
• folyamatosan ellenőrzi az egyesületi szintű tervek költségvetését;
• figyelemmel kíséri az Egyesülettel kapcsolatos jogszabályokat, és biztosítja azok végrehajtását;
• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetve a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal;
• tevékenységéről tájékoztatja az Elnökséget.

19. A Főtitkár feladatai:

• a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak megfelelően folyamatosan szervezi és koordinálja az Egyesület és az Elnökség munkáját,
• kapcsolatot tart a tagokkal,
• gondoskodik az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről,
• az elnök eseti megbízása alapján képviseli az Egyesületet;
• tájékoztatja a hírközlő szerveket az Egyesület tevékenységéről;
• nyilvántartja a megkötött szerződéseket;
• gondoskodik az elnökségi ülések operatív feladatainak ellátásáról, a jegyzőkönyv vezetéséről, az egyesület feladatainak elvégzéséről, határozatainak, szabályainak betartásáról;
• összehangolja az egyesület tevékenységét, különös tekintettel a rendezvényekre, az operatív feladatok ellátására;
• figyelemmel kíséri az Egyesülettel kapcsolatos jogszabályokat, és biztosítja azok végrehajtását;
• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetve a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal;
• tevékenységéről tájékoztatja az Elnökséget.

20. Az Elnökség tagjai rendszeresen és tevékenyen részt vesznek

• az Egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában,
• a határozatok előkészítésében és meghozatalában,
• a vállalt feladatok önálló ellátásában, és rendszeresen beszámol azok végrehajtásáról;
• a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak, valamint a felügyeleti szerv utasításainak végrehajtásában, illetve végrehajtásának ellenőrzésében.

21. Az Egyesület elnöke és elnökségi tagjai az Egyesületben más tisztséget nem viselhetnek. Megbízatásuk határozott időre, legfeljebb 3 (három) évre szól, tisztségükre tetszőleges alkalommal újraválaszthatók. 

22. Az Egyesület Közgyűlése az Egyesület elnökét, egyes tagjait, illetve az egyesület többi vezető tisztségviselőjét határozatával visszahívhatja, amennyiben azok felszólítás ellenére sem végzik a jogszabályokban, valamint ezen alapszabályban lefektetett szabályok szerint tevékenységüket. Ennek megfelelően különösen megalapozza az Elnök visszahívását, ha az: 

a) nem látja el az Egyesület képviseletét; 

b) a reá bízott javakkal nem a tőle elvárható módon gazdálkodik; 

c) a Közgyűlést a tagok felszólítása ellenére sem kívánja összehívni, holott erre köteles lenne; 

d) megtagadja a Közgyűléssel való együttműködést, határozatának végrehajtását, holott ez kötelessége lenne.

Ugyanezen szabályokat kell alkalmazni - tisztség természetéből fakadó eltérések figyelembevételével - a további tisztségviselők esetében is.

23. Az Egyesület Elnökségének tagjai lemondásuk esetén írásos beszámolóval tartoznak a Felügyelő Bizottságnak és az Egyesület Közgyűlésének. 

24. Az Egyesület Elnökségének tagjai beszámolási kötelezettséggel tartoznak munkájukról a Közgyűlés és a Felügyelő Bizottság felé. A beszámolót a Közgyűlés szavazás útján fogadja el. 

25. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás 

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; 

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; 

c) visszahívással; 

d) lemondással; 

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; 

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

6. §. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

1. A Felügyelő Bizottság három főből, Elnökből és két Tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés választja meg négy évre. Újraválasztásuk nincsen korlátozva. A megválasztott tagok - megválasztásukat követően - elnököt választanak maguk közül. 

2.   Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet an Felügyelő Bizottság tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy Felügyelő Bizottság tagja nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A Felügyelő Bizottság tagja nem tölthet be más választott vagy megbízásos tisztséget.

3. A Felügyelő Bizottság feladata:

• az Egyesület és az egyesületi szervek pénzügyi és gazdasági tevékenysége jogszabályok szerinti végzésének vizsgálata, ellenőrzése,
• a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, valamint a gazdasági és pénzügyi rendelkezések betartásának ellenőrzése.

A Felügyelő Bizottság tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős, annak tartozik beszámolási kötelezettséggel.

4. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai tanácskozási joggal állandó meghívottjai az elnökségi üléseknek. A Felügyelő Bizottság észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja a Közgyűlést, az Egyesület Elnökségét, és - szükség esetén - a felügyeleti szervet. A Felügyelő Bizottság elnöke kezdeményezheti rendkívüli Közgyűlés összehívását. 

5. A Felügyelő Bizottság joga és kötelezettsége felügyelni és ellenőrizni az Egyesület működését, gazdálkodását. Ennek során betekinthet az Egyesület könyveibe, irataiba, a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet. Ügyrendjét, - a jogszabályok és az alapszabály keretei között - maga szabja meg. 

6. A Felügyelő Bizottság tagjai kötelesek a tudomásukra jutott szabálytalanságokat, jogsértéseket, illetőleg a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény felmerülését, vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő eseményt, vagy mulasztást a Közgyűlés tudomására hozni, szükség esetén a Közgyűlés összehívását kezdeményezni.

Ha a Közgyűlés vagy az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A Felügyelő Bizottság működésére, amennyiben jogszabály, a jelen Alapszabály vagy más szabályzat másként nem rendelkezik, az Elnökségre vonatkozó szabályok az irányadók.

7. A Felügyelő Bizottságot a Felügyelő Bizottság Elnöke hívja össze. A Felügyelő Bizottság üléseit évente legalább két alkalommal tartja, amelynek helyét, idejét, napirendjét - az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal - közöl a Felügyelő Bizottság Elnöke a Felügyelő Bizottság tagjaival.

Ha az Egyesület Elnökségének legalább a 2/3-a, vagy az Egyesület elnöke szükségesnek tartja, az igény jelzésétől 10 napon belül össze kell hívni a Felügyelő Bizottság ülését. A Felügyelő Bizottság ülése nyilvános.

8. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha legalább 2 (két) szavazati joggal rendelkező tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagoknak az egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 9. A Felügyelő Bizottság üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelentek névsorát, az ülés lefolyásának lényegesebb mozzanatait, a napirendi pontokat és az indítványokkal kapcsolatos határozatokat. A jegyzőkönyvet a jelenlévő Felügyelő Bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik. 10. A Felügyelő Bizottság ülésén született döntésekről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a határozatot támogatók és ellenzők számarányát valamint (nyílt szavazás esetén) személyét. 11. A Felügyelő Bizottság elnöke minden Közgyűlésen köteles beszámolni a Felügyelő Bizottság munkájáról. 7. §. SZAKBIZOTTSÁGOK 1. Az Egyesület keretében a tagság igénye és az Elnökség határozata alapján szakbizottságok tevékenykednek, melyek igazodnak az Egyesület feladat-ellátási területeihez. 2.  A szakbizottságok létrehozása, működésük engedélyezése az Egyesület Elnökségének hatáskörébe tartozik, önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, önálló gazdálkodást nem folytatnak, működésüket az Elnökség szabályozza. 3. A szakbizottságok élén a bizottságvezető áll. A vezetők az Elnökség irányításával végzik tevékenységüket, az Elnökségnek kötelesek munkájukkal és rájuk bízott vagyonnal elszámolni. A szakbizottságvezetőt az Elnökség bízza meg, illetve menti fel. Megbízatása 3 (három) évre szól, mely tisztségre tetszőleges alkalommal megválasztható. 4. A szakbizottság vezetője elkészíti - az Egyesület munkatervére alapozva - a Szakbizottságok éves munkatervét, költségvetési tervét és benyújtja az Elnökségnek. A munkaterv jóváhagyásáról az Elnökség dönt.

8. § TAGSÁG

1. Az Egyesületnek tagja lehet természetes, illetve jogi személy, ha az egyesület Alapszabályát elfogadja, tevékenységét és - az Alapszabálynak megfelelően -anyagilag is támogatja. Természetes személy esetén további feltétel, hogy betöltse a 18. életévét és cselekvőképessége a tagsági jogviszonyt érintő körben ne legyen korlátozva. Az Egyesületnek jogi személyek közül azok lehetnek a tagjai, akik Magyarországon vannak bejegyezve és nyilvántartva. A tagok nem veszélyeztethetik az Egyesület céljainak megvalósulását.

A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

2. Az Egyesület tagsága tagokból (természetes személyekből és jogi személyiséggel rendelkező tagokból), illetve pártoló tagokból áll. Ahol az alapszabály tagot említ, az alatt rendes tagot kell érteni.

Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagok jogaikat személyesen gyakorolják (beleértve ebbe az elektronikus úton történő Közgyűlésen való részvételt).

A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetek.

3. A tagok (jogi személyek esetében meghatalmazott képviselőik) jogosultak arra, hogy 

•  részt vegyenek az Egyesület Közgyűlésén, a határozatok meghozatalában, •  részt vegyenek az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,
• részt vegyenek az Egyesület Elnökségének, valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak, tehát az Egyesület tisztségviselőinek megválasztásában,
• egyesületi tisztségre válasszák őket,
• részt vegyenek az egyesületi bizottságok és más szervek munkájában,
• véleményt nyilváníthassanak, javaslatot tehessenek az Egyesületet érintő bármely kérdésben,
• részt vegyenek a szakmai tevékenység elismerését célzó kitüntetés díjazottjának kiválasztásában,
• az Egyesület jogszabályba vagy Alapszabályba ütköző határozatainak a megsemmisítését kezdeményezzék az Egyesület felügyeleti szervénél,
• igénybe vegyék az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat, a szakmai érdekképviseletet,
• gazdasági tevékenységük során jelezhessék azt, hogy tagjai az Egyesületnek, de csak azon személyek és szervezetek hivatkozhatnak az Egyesületre, mint támogatóra, akik a Szakmaetikai Kódexben foglaltaknak eleget tesznek.

4. A tagok kötelesek •  az Alapszabályt betartani, •  az Alapszabályban megfogalmazott célok megvalósítását elősegíteni, •  elfogadni és tevékenységük során figyelembe venni az Egyesület illetékes szervei - Közgyűlés, Elnök, Elnökség - által hozott döntéseket, •  fizetni a Közgyűlés által megállapított mértékű tagdíjat,

A tagdíj mértékét első alkalommal az Egyesület megalakítását követő első közgyűlés állapította meg. Az aktuális éves tagdíjról a Közgyűlés évente egyszer dönt. A közgyűlés által megszavazott tagdíj a közgyűlés időpontját követő naptári évre érvényes.

A tagdíjak esedékessé válásának időpontja a már tagsági viszonnyal rendelkezők esetében legkésőbb az utolsó tagdíjfizetést követő 365. nap. Az új belépőknek a jelentkezéssel egyidejűleg kell az éves tagdíjat befizetni a belépéskor érvényes tagdíjaknak megfelelően. A tagdíj befizetésekor az érvényes tagság 1 éves időtartammal meghosszabbodik.

5. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével és a tagdíj megfizetésével keletkezik. Az alapítás után és a jelen Alapszabály érvénybe lépését követően a belépési kérelem beadásakor kell a tagdíjat befizetni. Ezt követően dönt az elnökség a tagjelölt felvételéről. A tagfelvételi eljárás lebonyolítható elektronikus úton is.

Az Elnökség elfogadó határozatáról írásban értesíti a tagjelöltet, mely elektronikus úton is történhet. Amennyiben az Elnökség szavazásának eredményeképpen nem fogadja el a tagjelölt jelentkezését, úgy a befizetett tagdíjat 5 munkanapon belül visszatéríti a tagjelöltnek.

A tagsági viszony megszűnik

a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony törlésével; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tagok az Elnökséghez intézett írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphetnek az Egyesületből. A kilépés esetén a tagsági jogviszony a nyilatkozat megtételével megszűnik.

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

A kilépő vagy kizárt tag, illetve akinek a jogviszonyát az Elnökség törölte, sem a befizetett tagdíj visszatérítésére, sem a gazdasági tevékenységből keletkezett vagyonból rá eső rész kifizetésére nem tarthat igényt.

6. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytat le. 

7. Az Elnökség - Közgyűlési határozat nélkül is - tagsági jogviszony törlés címén megszüntetheti annak tagságát, aki a mulasztás jogkövetkezményeire történő írásbeli felszólítást követően 12 hónappal az esedékesség után sem fizeti meg a tagdíjat. E döntést a soron következő Közgyűlésen be kell jelenteni.

A kizárási eljárást az Egyesület elnöke indítja meg. Ezzel együtt kijelöl az elnökség tagjai közül egy személyt, aki továbbiakban az ügy előadója és intézője lesz.

8.  A kizárási eljárás megindításáról az érintett tagot írásban értesíteni kell, megjelölve benne azokat az okokat és körülményeket, amelyek az eljárás megindítására okot szolgáltattak. A tagnak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a védelmében felhozható tényeket, bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat előterjessze. Az eljárás alá vont tagnak az eljárás bármely szakában lehetősége van jogi képviselet igénybevételére. A tag által előterjesztett védekezést jegyzőkönyvbe kell foglalni, amely tartalmazza az előterjesztett bizonyítékokat is. 

9. Az ügyben eljáró elnökségi tag (előadó) a Közgyűlés számára a döntésre vonatkozó írásos előterjesztést készít, az előterjesztéshez csatolni kell valamennyi okiratot, bizonyítékot. A kizárás kérdésében - a tények megismerése után - a Közgyűlés indoklással ellátott írásbeli határozatot hoz, amelyet bizonyítható módon ugyancsak írásban kell az eljárás alá vont taggal közölni. A határozat indokolásának tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá azt a körülményt, hogy a közgyűlési határozat ellen az alapszabály nem biztosít jogorvoslati eljárást.

9.§ PÁRTOLÓ TAGSÁG

1. A Pártoló Tag az a természetes és jogi személy lehet, aki az Egyesület rendszeres anyagi, szakmai, vagy egyéb támogatását vállalja. Az Egyesület a kapott támogatást csak a pártoló tagok által meghatározott célra használhatja fel. A jogi személy pártoló tagok nevében a jogokat és kötelezettségeket a nyilvántartásba bejegyzett képviselők gyakorolják.

 2. A pártoló tagsági viszony keletkezéséről és megszüntetéséről az Egyesület Elnöksége dönt.

Egyebekben a pártolói tagsági viszony megszűnésére, illetve annak eseteire a tagokra vonatkozó szabályok az irányadóak.

4.  Az Egyesület Pártoló Tagjai jogosultak a Közgyűlésnél, az Egyesület Elnökségénél, valamint a Felügyelő Bizottságnál az Egyesületet érintő bármely kérdésben javaslattal élni. 

5. Az Elnökség által megállapított feltételek mellett részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben, részt vehet az Egyesület rendezvényein.

 6. A Pártoló tagok a Egyesület Közgyűlésén tanácskozási és javaslattételi joggal rész vehetnek. 

7. A pártoló tagság megszűnése

• természetes személy elhalálozásával, illetve jogi személy megszűnésével,
• az Elnökséghez intézett írásbeli lemondással,
• a vállalt támogatási kötelezettség elmulasztása esetén a teljesítési határidőt követő 60. nappal. 

8.  Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

10. § A Tiszteletbeli Elnök, Tiszteletbeli tag

1. A Közgyűlés - az Elnökség javaslata alapján - Tiszteletbeli Elnököt választhat az Egyesület azon köztiszteletben álló Tagjai közül, akiket a kiemelkedő szakmai munkásságuk, emberi értékeik és széleskörű elismertségük arra méltóvá tesz. A Tiszteletbeli Elnöki cím nem jár együtt ügyintézői és képviseleti jogosultsággal, illetve kötelezettséggel. A Tiszteletbeli Elnök tanácskozási joggal vehet részt az Egyesület döntéshozatalában. 

2. A Közgyűlés - az Elnökség javaslata alapján - Tiszteletbeli Taggá választhatja azon magánszemélyeket és jogi személyeket, akik az Egyesület értékrendjét elfogadva, hozzájárultak a Magyar Hegesztési Egyesület működéséhez, elismertségéhez, illetve növelték jó hírnevét. A Tiszteletbeli Tagság kötelezettséggel nem jár. A Tiszteletbeli Tagok tanácskozási joggal vehetnek részt az Egyesület döntéshozatalában.

11. § AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. 

2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

• a tagok által fizetett tagdíj, melynek mindenkori éves összegét az adott tárgyévben ülésező első Közgyűlés állapítja meg,
• személyek, jogi személyek, esetleg állami szervek, alapítványok, más Egyesületek anyagi támogatása,
• rendezvényekből eredő bevételek,
• elsődlegesen a tagok részére végzett szolgáltatási tevékenység (mint például szakmai konferenciák, ankétok, kiállítások, bemutatók, tanfolyamok szervezése, írott szakanyagok kiadása) melyből származó bevétel teljes összegét az alapcélok megvalósítására fordítják,
• a 2011. évi CLXXV tv. 17. § (3) bekezdése szerint folytatott gazdaságivállalkozási tevékenység eredménye, amelynek teljes összegét az Egyesület működtetésére és az alapcélok megvalósítására kell fordítani.

Továbbá:

• költségvetési támogatás,
• pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,
• az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,
• az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,
• az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,
• az előző pontok alá nem tartozó egyéb bevételek.

3. Az Egyesület kiadásait az éves költségvetés alapján kell megtervezni, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. Az Egyesület kiadásai:

• alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
• gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
• működési költségek (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint az értékcsökkenési leírás,
• az előzőkbe nem sorolható egyéb  költségek. 

4. Az Egyesület a bevételeit a 2011. évi CLXXV tv. 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a CLXXV. tv. 19. § (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. 5. Az Egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. 

6. Az Egyesület az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten tartja nyilván. Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 

7. Az Egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület feloszlása esetén vagyonáról a megszüntető Közgyűlés rendelkezik. Az Egyesület gazdálkodása a vonatkozó jogszabályok alapján történik. Az Egyesület tulajdonát képezi a közösség által létrehozott vagyon. 

8.  Az Egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.

 9. Az Egyesület gazdálkodását a közhasznú társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései alapján végzi. 

10. Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet az Egyesület székhelyén, előre egyeztetett időpontban. 

11. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik az éves beszámoló jóváhagyása, melyről az általános szabályoknak megfelelő eljárással határoz. 

12. A Közgyűlés évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehatásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, illetve az egyéb támogatás módjáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb szolgáltatások tájékoztató kiírásai az Egyesület székhelyén bárki rendelkezésére állnak.

12. § ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI RENDELKEZÉSEK

1. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1.] élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) határozat alapján:

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; 

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy 

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 

2. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, vagy tagja az a személy aki:

a. az Egyesület elnöke, vagy az Elnökség tagja;

b. az Egyesülettel a megbízáson kívül, más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik; 

c. az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki állal megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott. Alapszabályban meghatározott cél szerinti juttatást. 

d. a fenti pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

13. § VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. A jelen Alapszabályban nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók. 

2. Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját az Egyesület a székhelyén a tagok részére megismerhetővé teszi. 

3. Az Egyesület tagjain kívüli személyek is részt vehetnek az Alapszabályban felsorolt rendezvényeken, részesülhetnek az Egyesület egyéb közhasznú szolgáltatásaiból. 

4. Az Egyesület a tisztségviselői kijelölésénél figyelembe vette és a jövőben is figyelembe veszi az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben, valamint a Polgári Törvénykönyv előírásaiban foglalt összeférhetetlenségi szabályokat.

14. § AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az Egyesület megszűnésére a Ptk. 3:48. § (1) bekezdése, valamint a 3:83. §-a és 3:84. §-a az irányadó,

Budapest. 2025. december 18.