Búcsúzunk Prof. Dr. Tisza Miklóstól 1949-2021

Mély megrendüléssel értesültünk a szomorú hírről, hogy Prof. Dr. Tisza Miklós nyugalmazott egyetemi tanár, Professzor Emeritus 2021. szeptember 27-én súlyos betegség után, életének 73. évében elhunyt.

Tisza Miklós középiskolai tanulmányait szülővárosában a debreceni Mechwart András Gépipari Technikumban végezte, abban az intézményben, amely kiváló szakemberek sokaságát adta az akkori Nehézipari Műszaki Egyetemnek. Egyetemi tanulmányait 1972-ben kitüntetéses gépészmérnöki oklevéllel zárta. Példamutató tanulmányi eredményének és közösségi szerepvállalásának köszönhetően a Mechanikai Technológiai Tanszék akkori vezetője Romvári Pál Professzor úr invitálására a Tanszék Képlékenyalakító Szakcsoportjához csatlakozott. Ez a tudományterület aztán egész pályafutása egyik meghatározó területeként végig kísérte.

Egyetemi doktori okozatot szerzett 1977-ben, műszaki tudományok kandidátusa címet 1981-ben és végül műszaki tudományok doktori címet 1995-ben. 1991-től egyetemi tanár, amely beosztást a 70 évesen bekövetkező nyugdíjazásáig betöltött. 1991-től a Mechanikai Technológiai Tanszék, majd az Intézet vezetője 23 éven át, majd még további 5 évig intézeti tanszékvezető. 2019-től a Miskolci Egyetem Professzor Emeritusa. A Sályi István Doktori Iskola Tanácsának 1993-tól tagja. 2009-től 2019-ig a Doktori Iskola Elnöke.

Szakterülete az anyagtudomány, és a képlékenyalakítás. Oktató, nevelő munkájának gyümölcse számtalan egyetemi jegyzet, tankönyv, amelyeket nyelvismeretének köszönhetően idegen nyelven is megírt. Szinte az elsők között ismerte fel a számítástechnika szerepét a technológiai tervezés területén. A számítógéppel segített technológiai-, és szerszámtervezés aztán egész életében meghatározó kutatási területe maradt.

Tudományos teljesítménye nemzetközi szinten ismert és elismert. Megszámlálhatatlan idegen nyelvű publikáció, konferencia előadás fűződik a nevéhez. 1989-től tagja az IDDRG Nemzetközi Mélyhúzási Kutatócsoportnak, melynek 1994-től elnökhelyettese, 1996-98 között elnöke. Szerepét a svájci Pavel Hora Professzor szavai jól szemléltetik: „Miklós az egyik pillére volt az IDDRG szervezetének. Munkássága hidat épített számos Közép-Kelet Európai országba. Nagy űrt hagy maga után”.

Hosszú éveken át töltött be egyetemi vezető tisztségeket. 1986-1989-ig osztályvezető a Tudományos Osztályon, 1987-1999-ig projektigazgató a Projekt Irodán, majd Intézményfejlesztési Program Irodán. Egyetemi vezető beosztásai közül kiemelkedik a 2000-2003 között betöltött, fejlesztési rektorhelyettesi pozíció. Ekkor az Egyetemfejlesztési projekt vezetőjeként részt vesz az Egyetem ma ismert megjelenésének kialakításában.

Oktatói-kutatói munkájáért, szakmai és közéleti tevékenységéért a Gépészmérnöki Kari Emlékérem, a Signum Aureum Universitatis, a GTE Zorkóczy Béla Emlékérem, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje elismeréseket vehetett át. 2014-ben a Miskolci Egyetem Díszpolgárának választották.

Gyászolják munkatársai és az a sok-sok tanítványa, akik tőle nem csak a tudomány alapjait, hanem mérnöki gondolkodást, munkaszeretet és emberséget is tanultak.

Tisztelt Tisza Professzor Úr! Nyugodjon békében, emlékét kegyelettel megőrizzük!