Mesterkurzus a hegesztők egészségének védelmében

Jelentős érdeklődés övezte a Magyar Hegesztési Egyesület hegesztő, munkavédelmi és munkaegészségügyi szakemberek számára meghirdetett HEGESZTŐK LÉGZÉSVÉDELME című mesterkurzusátáprilis 17-én, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

A mesterkurzus a hegesztők személyes légzési expozíciójának kezelésével és értékelésével kapcsolatos korszerű ismeretek átadását, illetve a kockázatfelmérés helyes gyakorlatának megvitatását és gyakorlati bemutatását szolgálta. A szervezők az előadások és bemutatók során a kockázatok értékelését és csökkentését, valamint az ezekre adott megoldások témaköreit kívánták a résztvevők elé tárni.

Soós András (Alcedo Környezetvédelmi Kft.) a „Kémiai kóroki tényezők értékelése hegesztő üzemek kockázatfelmérésében előadásában” című a munkahigiéné, expozíciómérés, -becslés és monitorozás köré csoportosította mondanivalóját. Kitért a jogszabályi környezetre, a munkakörnyezeti monitorozás folyamatára, a veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározási módjára, az eredmények értékelésére, a kollektív és egyéni védelem néhány problémájára.

„A hegesztési füst foglalkozás-egészségügyi megítélése” témakört Dr. Kővágó Csaba (Állatorvostudományi Egyetem) dolgozta fel, elemezve az expozíciós terhelés és a védelem hatékonyságát. IIW dokumentumok alapján tárgyalta a hegesztési füst fő összetevőinek kockázati besorolását, a károsító hatásokat különböző hegesztési eljárások esetén, külön kitérve a lézeres hegesztésre. Az 5/2020. ITM figyelembe vételével elemezte a hegesztéskor fellépő kockázatokat, a befolyásoló tényezőket. Utalt a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) tanulmányára, a nemzetközi szinten végzett korábbi nagy létszámú vizsgálatok eredményeire, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelveire, végezetül áttekintette az expozíciós kockázatcsökkentési lehetőségeket.

A mesterkurzus szervezője, és szellemi atyja, Kristóf Csaba (MAHEG) a technológia- (művelet-) tervezés gondolatvilágát elemezve, a „Hegesztők légzésvédelmének tervezése” című előadása bevezetőjében a légzésvédelem megoldásának és ellenőrzésének munkavédelmi, foglalkozásegészségügyi és technológiai megközelítését tekintette át, majd szemléltette a kockázatértékelés, és -elemzés kérdéseit. Kitért a káros anyag kibocsátás forrásaira, az emissziót befolyásoló tényezőkre, azok meghatározására, a hegesztő személyes expozíciójára, a légzésvédelmi mód validálására, valamint a védettség verifikálására.

A kávészünetet követően Majoros Zsolt (KL System Kft.): „Általános szellőzés, a káros anyag koncentráció csökkentése (GV)” témakört dolgozta fel. Illusztrációk alkalmazásával szemléltette a természetes, vagy szabad szellőzés, a mesterséges szellőztetést, a légzési expozíció szcenáriókat, valamint a légáramlási típusokat. Ismertette az általános szellőzési megoldásokat, majd kitért az alkalmazott eszközök megfelelőségértékelésére.

A helyi elszívással (LEV) történő kibocsátás csökkentésről Borbély Csaba (Abicor-Binzel képviselet, Cooptim Kft.) szólt. Példákkal szemléltette a szennyezett levegő eltávolítására szolgáló helyi elszívó berendezések változatait és felépítését, illetve elhelyezési módját. Áttekintette a hegesztési füst-leválasztó berendezések létesítését, a LEV rendszer megfelelőségértékelését, és jellegzetes alkalmazási példákat mutatott be.

Tóth László (ReWeRob Kft.) „Az expozició csökkentése: egyéni légzésvédelem (RPD)” című előadásában a bevezetőben hangsúlyozta, hogy az egyéni légzésvédelmet, a légcserét biztosító megoldások (általános szellőzés és helyi elszívás) kiegészítéseként vagy helyett indokolt használni. Ismertette az egyéni légzésvédők és légzőkészülékek változatait, az RPD szűrők típusait, a kiválasztás szempontjait, valamint a szabályozó dokumentumokat (2016/425 rendelet, szabványok).

A szendvicsebédet követően a G épület földszinti laboratóriumában nyílt lehetőség a Cooptim Kft., a KL Systems Kft., az Aldeco Kft., és a MAHEG bemutatóinak megtekintésére, és konzultációkra a szakértőkkel.

A teltházas mesterkurzus előadási anyagai, a prezentációk tanulmányozhatók az Egyesület honlapján, a Tudástár menűpontban.